HTML

J. Himmm : Masszázs

Masszörnő voltam, aki, amig ebben a szakmában dolgozott, szerette a munkáját! Aztán, egyszer, úgy döntöttem, hogy a megtörtént eseményekről könyvet írok. Hogy miért? Azért, hogy megismerjétek Önmagatokat és Rajtatok keresztül Engem is!

Friss topikok

Linkblog

„JÓ ÉRZÉS OTT ÁLLNI, AHOVÁ ÉN ÁLLÍTOM MAGAMAT”!

2011.01.14. 10:05 J. HIMMM - Egy masszőrnő vallomása

 

Csupa olyan dolog történik velem mostanság, ami megmagyarázható és mégis megmagyarázhatatlan, mert az érzés nem megszokott!

                  Kilógtam a sorból a választásommal együtt, és az is, amit tettem éveken keresztül.

Ez az érzés már akkor is ott motoszkált bennem, amikor még nem tudtam, hogy létezik a világon masszázs!
 

Azokban az időkben, szeánszokra jártam, és a „szellemek”, a szememre vetették, hogy tüskés vagyok… persze nem értettem egyet velük, de ők „láttak” engem… és érezték azt, amit nem akartam még magamnak se bevallani.

Valahol mélyen, harcok dúltak bennem, és mégsem váltam időzített bombává. Volt ebben a munkában nagyon sok szépség - a sok rossz mellett - és ez volt az, ami tartotta bennem a lelket és az egyensúlyt.

Minden este feljött a HOLD, ez a tökéletesen nőies, folyton folyvást más arcát mutató bolygó, és nekem sokat segített abban, hogy megtaláljam önmagamat.

A HOLD, ami láthatatlanul befolyásolta a férfiak cselekvési vágyát; mintha érezték volna a nők ciklikusan nyíló illatát!

                                                       …...............

 

 

Esendő vagyok, mert a férfiakat sokkal jobban szerettem masszírozni, mint a nőket. A testük valahogy úgy van összerakva, hogy a masszázs egy simább, lazább siklásban zajlik, ellentétben a női testtel, ami csupa ív, domborulat és hajlat.

A nők, olyan picinek és gyengéknek tűntek a kezeim alatt; mindig attól féltem munka közben, hogy fájdalmat okozok nekik.

              Itt nézem a füzetemet, amiben egyre több a bejegyzés, és ez akkor sok munkát jelentett.

          Egy munkamániás marha lett belőlem, aki ráadásul még élvezte is azt, amit nap, mint nap vállalt.

 

                                        ÉS, OTT VOLT A PÉNZ...

 

       Oké, beszéljünk a pénzről! – ilyen mondatot soha nem fogsz sem hallani, sem látni senkitől!

                A munkám során sokszor szembesültem a pénz erejével! Egy vendégem egyszer azt kérdezte:

- Neked nem kell a PÉNZ?- hitetlenkedés volt a hangjában.

- Minden áron nem! Tudod, fontossági sorrendek is vannak! – válaszoltam - de, sokáig, nem így volt.

Egy szegény családban nőttem fel, ahol csak néha fordult meg a pénz! Mindig azt hallottam a szüleimtől:- Szegények vagyunk, és ez így is fog maradni!

Rossz volt ezzel nap, mint nap szembesülni! Éppen ezért rohadt keményen dolgoztam világ életemben, hogy változtassak ezen az állapoton! De a pénz, mégsem szeretett engem… mert nekem alig volt belőle.

Eljutottam az elejétől idáig, de közben, egy nehéz leckét meg kellett tanuljak! A munkám pénzbe került és az, hogy mennyit kérjek érte, még egy nagyon nehéz feladatnak tűnt számomra. Szabályosan féltem kimondani az összeget, és ódzkodtam attól, hogy sokallják majd, amit kérek! Butaság volt, mert nehezen, de megtanultam elfogadni a pénzt, és ebben segített ez a népszerű szlogen: „MERT MEGÉRDEMLEM”!

Talán azért voltam ezekkel, a dolgokkal így, mert még nem tudtam, hogy a kezem aranyat ér. Amikor ehhez a ponthoz értem, a fontossági sorrend még mindig, a következőképpen állt:

                                                                                1. PÉNZ

                                                                                2. EMBER


 

Gondjaim voltak önmagammal, és a pénzzel, de egy idő után, elkezdett, minden jobban menni, és a pénz elindult felém! Az életemben először, biztonságban érezhettem magamat.

Ötven évig, alig kaptam valamit a nagybetűs élettől, és akkor elkezdtem, jó minőségű fehérneműket vásárolni magamnak. Imádtam ahogy a testemre simult az anyagjuk. A munkától átalakultam - persze addig is sportos voltam - de mostanra, izmos és erős lettem kívül - belül.

        A koromat meghazudtoló 51 éves nő voltam, aki szerette az életét, és elfogadta annak minden ajándékát!

           És az örök igazságok elkezdtek működni. Fordult a kocka és a fontossági sorrend megváltozott!

 

                                                                             1. EMBER

                                                                             2. PÉNZ

                                                                                   ...................

                                              Soha nem tudtam, mi fog aznap, vagy másnap történni!

Sok „visszatérő” vendégem lett rövid idő alatt - ők hívtak - és én indultam, mert PONTOSNAK LENNI ERÉNY!

Ha a város túlsó végére, vagy vidékre kellett is mennem, mindig pontosan érkeztem. „Pontos érkezés, minőségi munka, nulla kapkodás”- ez volt az alapelvem.

        Később, amikor én fogadtam a vendégeimet, nagyra becsültem, ha pontosan érkeztek!

Mert ha ők hívnak, akkor van idejük” – gondoltam, és az idő, amit egy – egy helyen eltöltöttem, nem a rohanásról szólt, sokkal inkább a masszázsról, és az odafigyelésről!  

Ez a munka nemcsak a testekről, hanem az emberekről és az érzésekről is szólt. És én nagyon szerettem ezt a fajtaszemlélődést!

  

MINDEN FÉRFITEST GYÖNYÖRŰ!


 

Még akkor is, ha ez olykor - olykor, kívülről nem látható… és tudjátok miért? Mert a masszázs alatt egy óriási átalakuláson mennek keresztül! Kinyílnak, és kisimulnak! 

Amikor egy visszahúzódó, törődött test, férfivá válik az ujjaid alatt; egyszerűen csak attól, hogy oda figyelnek rá… hogy elfogadják. Semmihez sem hasonlítható gyönyörű érzés, és nem csak nekik, hanem nekem is!

                     TISZTELT MASSZŐR TÁRSNŐIM! MINDIG AZ EMBER - A - LEGFONTOSABB! 

                                                                              ..........................
 

                             2002 tavasza volt, és a férfinép egyre magasabb fordulatra kapcsolt.

                    Akkoriban megismertem, egy fiatal, fekete hajú fickót, akivel néha összebújtam.

Olyan volt Ő nekem, mint egy nekem tetsző ruha, akit, minden alkalommal felpróbáltam, de tudtam, hogy nem az én stílusom! Mégis jó volt, ahogy hozzám ért, de nem ez volt a fontos!

                                     Okos, érett, huszonöt éves férfi volt, én pedig ötvenegy.

                                                                   ...........................................
 

MERT - A - KÉNYELEM FONTOS!

 

Soha nem mondtam nemet azokra az alkalmakra, amik azt a célt szolgálták az életemben, hogy kényelmesen, minden félelem nélkül elérjem a célomat. Sokat utaztam a város egyik pontjáról a másikra: erre szolgált a bérletem.

És ide tartozott az is, ahogy kiválasztottam magamnak azokat a férfiakat, akikkel hasonló kényelmet élhettem át… Csak épp az ágyukban!


Emlékszem egy híres sportolóra… talán a mai napig is, annak a népszerű szórakozóhelynek az első embere, aki kigyúrt, erős, férfias testével, nagy hatással volt a rám. Soha nem volt szemtelen, követelőző, de minden alkalommal jelezte valamilyen formában, hogy szüksége van a szexre is, nem csak a jó masszázsra.

                 Egyszerűen figyelmen kívül hagyhattam volna a jeleit - de megtettem neki - mert én is akartam!

 

A munkája során rengeteg fiatal lány lihegett körülötte, és ő ehhez a tényhez is jól viszonyul-t; szinte minden nőnemű lényt megkaphatott volna, akire szemet vetett. Nincsen ezzel semmi baj, ha valaki ezt tudja kezelni és nem él vissza vele!

Egy kézzelfogható valóság, és az illúzió keverékében éltem. A földön jártam, de bármikor a fellegekbe emelkedhettem, ha úgy volt hozzá kedvem. Nem voltak csodák a hús vér emberek, de nekem mindennél többet jelentett az, hogy szerették a kezemet.

                                                                                   ..................................

                     Lassan kialakult a stílusom, és a programot úgy állítottam össze, mint egy kirakójátékot.

                        Az igazán jó masszázs, a megválasztott zenén és a hozzá kialakított ritmuson múlik!

Olyan ez, mint egy passzív tánc; amit, ha jó ütemben kap el a folyton változó test lüktetése, akkor a két jelenlévő ember szinte „együtt táncol” az ágyon.

Az emberekben lecsillapítani a belső zajt, egy jól kiválasztott zenével – no meg a légkör és a kettő együtt - ami időt adott nekik arra, hogy ezt a tökéletességet átérezhessék!

                                                  Na, ja… ez volt ám a VALAMI! VÁGJÁTOK EMBEREK?



 

Szólj hozzá!

KIELÉGÍTÉS!

2011.01.12. 09:02 J. HIMMM - Egy masszőrnő vallomása

                  

A célja – jó esetben – a férfi orgazmusának elérése. Ez általában akkor a leghatékonyabb, ha az ember lánya úgy teszi meg, ahogyan azt a férfi tenné saját magának. Ha ez sikerül, csodálatosnak fog tartani!

(Láttam egy filmet,(Shortbus - 2006.) ahol egy pasas saját magát elégítette ki a film elején. Az anyját neki, nagyon érdekes volt)

Aztán ott van a kézimunkázás, aminek a célja, hogy minden egyes rántással, egy új élménnyel gazdagodjék a párod, és a testét egyetlen óriási szexérzékelővé változtasd át.

                                                                              De most nem ez a téma!

 

Tapasztalataim szerint a férfiak általában sokkal merevebbek, és kevésbé hajlamosak a kísérletezésre saját testük szexuális tulajdonságaival, mint mi nők.

Éppen ezért, vagy ettől függetlenül… jó az, ha kísérletezésbe kezdünk egy új partner testével! Tapasztaljuk ki, mi az, amit szeret, és az, ami nem annyira fontos neki.

                                               ......................
 

A vendégeim nagyon sokat meséltek arról, hogy a feleségük, vagy a kedvesük mennyire ódzkodik az orális együttlétektől! Éppen ezért - köztes megoldás - oda menni, ahol ezt megkapják!

      (Nemet mondó Hölgyek, pedig ha tudnátok, hogy mennyire finom tud lenni egy tiszta egészséges pénisz!)

                                                                                 ...........................

Ha tehát meg akarod találni a férfi szívéhez vezető utat, akkor a legbölcsebb dolog azzal kezdeni, hogy megtanulod, miként kell jól kiverni neki, és aztán jöhet a következő lépés... is.

  Tudni kell, hogy amikor a hímvessző ernyedt, akkor az egy női telt ajakhoz hasonló érzetet kelt. (Nagyon finom…)

A bőr ekkor simán selymes, szinte átlátszó, és az egész az alatta lévő szövetek felett csúszkál, mert az ernyedt pénisz meglehetősen hajlékony.

Ha a merev pénisz állagáról szeretnél fogalmat alkotni, keress egy erős embert és kérd meg, hogy feszítse meg a kar izmait, ugyanis egy kemény bicepsz tapintásra hasonlít egy merev péniszéhez, igaz a merev pénisz nem olyan nagy, csak a fiúk álmaiban!

                                                           (Naná, hogy ez is egy, a férfiak illúzióiból!)

De nincsen ebben semmi baj, ha az álom és a valóság egy picit hasonlít egymásra! Akkor talán nem éri akkora trauma, ábrándozó emberünket.

És akkor most a nők szemszögéből....A nők nagy többsége „megijed” ekkora erőtől… azt még elviselik, hogy a hüvelyükbe tóduljon ez az óriási buzdulat… de hogy a szájukba… azt, aztán egyáltalán, vagy csak nagyon nehezen!

        „Lealacsonyodva érzem magamat közben, és ezt nem akarom”! – így mondják sokan.

                                                        Éppen ezért nem tudják azt sem, hogy ebben mi a jó!

 

A pénisz egyik legérzékenyebb területe éppen a makk alatt elhelyezkedő része, annak is az a fele, amelyik a szádhoz legközelebb esik. És tudjátok, hogy miért? Mert a biológia csodálatos!

                                       NEKÜNK NŐKNEK LETT TEREMTVE!

A meleg nyálas közegben felélénkül minden „értelmes fallosz”, aki tudja, mi jó neki - és a lehető legtovább akar maradni ebben a közegben – úgy, hogy nincsen értelme kapkodni!

         Ajánlom, próbáld ki, milyen úgy kielégíteni a pasidat, hogy áll, térdel, vagy esetleg a hátán fekszik.

Ez egy játék mindkettőtök számára - élvezetes kísérlet – és ezzel még tovább húzhatod magad, és az ő élvezetét is…

És, és a golyóit sem szabad kihagyni, mert szeretik átölelve érezni magukat abban a puha meleg kezedben, de még jobban akkor, ha a szádba veszed őket!

- Igen! Ez nagyon jó! – felkiáltásokkal díjazzák a „munkádat”! A lényeg, hogy légy változatos, gyengéden türelmes… és ha ez megvan, akkor ülj rá és élvezz!

 

  „A MUNKÁD GYÜMÖLCSE MEGÉRETT! MOST LESZÜRETELHETED”!


 

Júlia, te mit gondolsz a szopásról? Ha már így szóba került. – kérdezték tőlem egy fórumon.

Mit szeretnél hallani… - írtam, - valami kívánság?
-  Ez is megteszi, – csak röviden! - válaszolt a fickó, nehogy elsinkófáljam a választ.

- Az élet egy kibaszott nagy szopás… egy nagyon hosszú lélegzetvételnyi nyálazás, addig, amíg mással nem kezdenek el etetni! Vágod öreg? 

- Az evés szex, az élet szopás? A szopás szex, az evés élet? Vagy mi? – ragozta, mert így volt hozzá kedve. Mert mindig elviccelik ezt a témát a férfiak… talán azért, mert érzékenyen érinti őket?

- Így van… az is szex… bár, állatok módjára vagyunk képesek néha zabálni! Érted, Te FÉRFI?


                                                 .......................................................

 

                                  Ezt olvastam egy hirdetésben: „Vibrátort sorsolunk ki, regisztrált tagjaink között.”

 

                            Tudtátok, hogy a férfiak előszeretettel használják ezt a kimondottan „női” szerszámot?

                                         Így van, és most aztán lehet fujjogni! - FUJJJJJJJJJJJJJJJJJJJ! Segítettem!

 

                                                 …..........................................

 

SZŰZ MASSZÁZS! 


 

                                        Érző emberi lények, akik először jutnak el egy masszázsra!

Uraim és Hölgyeim! Minél korábban elkezdeni az ÖNSZERETET ezen, formáját; még akkor is, ha már jócskán lecsúsztatok a kezdetekről… És az sem árt, ha hisztek nekem!

                                                     Nem baj, ha sántít a kezdet, mert soha nincsen késő!

Egy fiatal, sikeres 32 éves vállalkozó, tele stresszel, és előítéletekkel - csak hallomásból ismerte, milyen nagyon jó tud lenni ez a kellemes lazulás - miután túl volt rajta, mennyei mosollyal az arcán ment fürödni…- Hallelúja! – visítozott a fürdőkádban.

 

           Máig, képtelen vagyok elképzelni, mit érezhet egy férfi, akit először masszíroz meg egy ismeretlen nő.

                                                A kínok kínján mehetnek keresztül, és mégis ott a Hallelúja?

                                               ………………………..

 

Mert egy férfi, minden helyzetben férfi akar maradni, és ha úgy érzi, hogy ezt maradandóan nem tudja teljesíteni önmaga előtt, akkor nagyot tud az egója csorbulni.

A fent említett emberem a lehető legjobban reagált, élete első masszázsára… és ezzel okozott önmagának egy csodás élményt…

                       - Kedves, én csak a „kéz” voltam ebben a történetben! - mondtam a vendégemnek!

 

Vagy ott volt egy másik ember, aki már elmúlt 49 éves, és úgy döntött, hogy „most vagy soha” alapon, de eljön, és lefekszik az ágyamra: - Jöjjön, aminek jönni kell!

Persze a masszázs előtt úgy kifaggatott, mint egy főügyész… mindent tudni akart, és semmit nem bízott a véletlenre! – Legyél hozzám kíméletes! – mondta, és nagy sóhajjal elhelyezkedett az ágyon! (Drága csillagom, de édes!)

                            Embereknél az első alkalom a legfontosabb mindenben! Köztes változat nincsen.

 

                  Mert ilyenkor, vagy megszereti a masszázst, vagy egy életre meggyűlöli azt.
 

Nevezzük a következő emberemet Zolinak; aki az első, mindent eldöntő alkalom után, gyors egymásutánban kétszer is hívott… de aztán eltűnt, mint Józsi a ködben!

Sokkal később az állandó helyemen futottunk össze újból. Akkor már egy rutinos rókának számított ebben a műfajban, és boldog volt, hogy a kezem alatt fekhet ismét!

Akkor, ott elmesélte az összes élményét, ami nem volt szívmelengető számomra, hiszen saját bevallása szerint,” a masszőrök csak egy lehetséges pénzforrásként tekintenek a férfiakra”… és ez valahogy nehezen emészthető volt számára!

       Éppen ezért, tudtam, ha sikereket akarok elérni ebben a szakmában, fontos, hogy másképpen csináljak mindent, mint azok a pályatársaim, akik rövid távra gondolkodnak!

                                                                             ................................................
 

                                                      Bejártam az egész várost és a közeli vidékeket...
 

          Aztán egy este, középkorú, recsegős hang hívott telefonon; az ember Sándornak nevezte önmagát.

 

A centrumon kívül lakott; éppen ezért sürgetőre vette a figurát, de én rávettem, hogy másnap reggel tegyem tiszteletemet nála.

Gyomorgörcsöt kaptam a stílusától - éreztem, gáz lesz - mégis elhessegettem ezt a negatív a gondolatot! Azt hittem érzékenyebb vagyok a szokásosnál, de amikor reggel újra telefonált, az egész beszélgetés egyáltalán nem tetszett! Marha voltam - figyelni kellett volna jobban azokra a jelekre - mégse tettem.

                                                        Nyolc órára, Rákoskeresztúron - a kapujában álltam.

Nagy ház, két, óriási ugató kutyával, a csengetésre megjelent egy tagbaszakadt férfi, akinek a hangjára a két állat, egy pillanat alatt elhallgatott! Amikor bementünk a házba, megkérdeztem, hogy hol lesz a masszázs, és ő egy lilás-rózsaszín (!) hálóba vezetett.

Javasoltam, hogy fürödjön le; én addig átöltöztem. Elkezdtem masszírozni, és alig telt el pár perc, arról kezdett makogni, hogy „miért nem vetkőzöm le én is, és érezzük magunkat jól, aztán, még jobban”…

Meglepődtem! Próbáltam elmagyarázni neki, hogy ez egy masszázs, de ő, meg sem hallotta a hangomat. Először csak az egyik keze, aztán a másik keze is elindult a bugyim felé; és ekkor elfogott valami hűvös nyugalom!
 

                                 Tudtam, hogy gáz van; de azt is, hogy képes leszek kezelni.

Megragadta a karomat és a nemi szervéhez húzta a kezemet. Éreztem, milyen erős – és az én erőm ellene - semmit nem ér! - Ha nem akarja, hogy sikoltozzak, - mondtam, - akkor ezt most sürgősen fejezze be!

Hadakoztunk az ágyban… próbált lefogni, és egy darabig úgy tűnt, hogy vesztésre állok, amikor eszembe jutott, hogy tökön rúgom, de akkor egyszeriben elengedett!

Villám gyorsan öltöztem fel; de nem tudtam kimenni a kutyák miatt. – Engedjen ki, még fizetnie sem kell…- kértem.

De ő, valamennyi pénzt, hozzám vágott… és én kijutottam! Hazáig remegtem, annyira rosszul voltam a történtektől. 

                        Aztán eltelt kb. egy év, és a fix helyemen egy napon, bejelentkezett hozzám egy férfi.

                                                         Ő volt - SÁNDOR!

Azonnal megismertem, de nem szóltam neki. Tudtam, hogy víz – gázszereléssel foglalkozik, és a lakásban éppen gond volt az egyik csappal… Amikor vége lett a masszázsnak elmondtam az embernek a régi találkozásunkat!

Persze ő semmire nem akart emlékezni! Tagadta, hogy találkoztunk volna… de amikor leírtam neki, hogy a hálószobája hogyan volt berendezve, és milyen színekben pompázott, teljesen ledöbbent.

                                 Kértem,  javítsa meg a csapunkat, és ha megteszi, akkor nem kell fizetnie!

Amíkor elment szakboltot keresni, elmondtam a kolléganőmnek ki volt nálam: „Soha többet nem fogod látni”! – mondta, de visszajött és megjavította a csapot!

   Mit írhatnék még ide? Minden negatív érzésem eltűnt belőlem irányában, öröm, és nyugalom maradt csak bennem… 

                                                                          ..............................................

 

                         Teltek a hetek, rengeteg jó emberrel hozott össze a sors, és aki tehette visszahívott.

Mindig izgatott lettem, ha indulnom kellett dolgozni. Az egyik pillanatban nyugalom, a másikban rohanás, mert várt a munka!

                                   A gyermekeim, és az ismerősök nem értették hová szaladok folyton!

Megtanultam nagyon korán a következő aranyszabályt; ha egy férfi masszíroztatni akar, CSAK AKKOR MONDJAK NEMET, ha már ismerjük egymást; ellenkező esetben soha többet nem hív vissza!

                                                                         ....................................................

Szombat délután volt; amikor egy kellemes hangú férfi keresett telefonon. Azt mondta, nemsokára végez a munkájával, és szeretné; ha elmennék hozzá. Megint kapkodnom kellett, hogy pontosan érkezzem. Az első utamba kerülő bevásárló központban vettem egy flakon olajat, és egy váltás fehérneműt, amiben dolgozhattam.

Pontosan érkezztem, így aztán egyszerre értünk a kapujukhoz! Amikor megláttam, eszembe jutott az első beteljesületlen szerelmem, aki úgy nézett ki, mint Ő.

                                            Az ember, méregdrága autóban ült, 32 éves volt, és gyönyörű.
 

                     Arányos teste és a hűvös visszafogott férfiassága különleges hatással volt rám.
 

      Szőke göndör fürtökkel volt tele a feje. A teljes nevén mutatkozott be; de itt, és most legyen a neve: ÁKOS.

Új lakása volt, abban a készülő házban. Az udvaron munkálatok folytak még, de már nagyon sok lakó beköltözött a lakásába!

Modern lakás, férfias felfordulással, ahol szerte – széjjel volt minden. A felkínált vizet, egy pezsgőpohárba szervírozta, és amíg zuhanyozott, addig én gyorsan átöltöztem.

                             Elrendeztem az ágyát, ami átmenetileg egy óriási matrac volt a földön.

      Abban az „ágyban” volt: csat, fülbevaló, egy elhagyott bugyi, és nagyon sok különböző színű hajszál.

Hónapokkal később tudtam meg, hogy Ákos, egy jól hangzó név volt a szakmában dolgozó lányok között, akik különböző szolgáltatásokat nyújtottak neki, és nagyon gyakran megfordultak az ágyában…

Gyönyörű szép és boldogtalan, mert a tökéletesség is lehet hiányos!” – ezt a mondatot írtam másnap a füzetembe róla.

                                                                                      ............................

Nagyon jó érzés olyan embereket masszírozni, akik fel tudnak oldódni a masszázsban…és kurvára nehéz felvenni a pléhpofát akkor, amikor egy ilyen szép ember fekszik a kezeid alatt.
 

       Akkor még nem tudtam, hogy ÁKOS egy meghatározó pont lesz az életemben, az önbizalmamat illetően.

És azt is, csak később tanultam meg, hogyan kell NEM figyelembe venni a külsőségeket… ami, igen kemény lecke volt számomra... de ne szaladjunk ennyire előre.

                                               .........................
 

Hétvégén kevesebb munka volt mindig, így akik akkor masszíroztattak, nagyobb eséllyel voltak facérok, elváltak, vagy magányos emberek. Szerettem ilyenkor dolgozni, mert akkor, minden annyira belassult, és nyugodt volt körülöttem!

Nem volt kérdéses, hogy az út, amire léptem nagyon síkos volt, és vigyázni kellet a helyes egyensúlyra, ha sokáig életben, és talpon akartam maradni ezen a pályán.

                                                                          ...................................................

Abban az időben volt még egy mega hosszúságú kapcsolatom MONTIVAL” (írok még róla), ami akkorra már, teljesen ellaposodott.

Keveset találkoztunk, és engem – érthetően - sok új behatás ért! Elértünk egy ponthoz, amikor már semmi mondanivalónk nem volt egymás számára, és akkor búcsúzni kellett!

                                                   (Majdnem tíz évről beszéltünk már akkor…)

                                                                        ................................
 

                                        Sűrű volt akkor az életem, ezért ügyeltem a lelki egyensúlyomra is.

Elmentem egy kétnapos elmélkedésre, ahol találkoztam egy fiatal hölggyel, aki később a barátnőm lett, és először tapasztaltam meg életemben, hogyan áramlik bennem az energia.

Érezni akartam munka közben is ezt az erőt, és tudjátok mi történt (?), a meditációk csendesebbé, nyugodtabbá alakítottak, és hosszú idő után megjelent bennem az áramlás!

Sokan akartak masszíroztatni, én pedig mentem egyik helyről a másikra. Laza, barátkozó típus vagyok, és könnyen megtaláltam a hangot a férfiakkal.

               Nagyon rövid idő alatt olyan kuncsaftjaim lettek, ahová rendszeresen visszajártam masszírozni.

A telefonom persze éjszaka is csengett, és nem okozott gondot felemelnem: – Üdvözlöm uram, Júlia vagyok, figyelek Önre… – vagy valami ehhez hasonló! 

     Még nem tudtam akkor, hogy azok a férfiak, akik éjszaka hívtak, soha nem lettek a vendégeim nappal.

        Jól esett a kedvességük, mert akkor még szerettek beszélgetni az emberek és nem volt ez a nagy rohanás. Rengeteg ilyen élményben volt részem, és tudjátok mit? A férfiak éjszaka sokkal kedvesebbek!

- Nagyon szexis hangod van! –mondták, és én elhittem, mert a bennem lévő önbizalom egyre csak nőtt, és olyan, hangokat csalogatott ki belőlem, amitől sokkal inkább éreztem magamat nőnek, mint addig, bármikor az életemben.

 

   És ezek a „hang emberek” visszajáró vendégeim lettek a telefonomba, bár, nem értettem miért érik be ennyivel?

                                                                                       ..............................

         Naná, hogy abban a pillanatban indul a marketing, ahogy az ember felveszi a telefont. 

Mindig el kell hitetni a telefonálóval, hogy a számára legjobb helyen jár, és amit tőlem kaphat; más, jobb, mint az összes többi! Rutinszöveg! - vágja rá most sok ember. De én simán állítom, hogy ez nem igaz; mert feltételezhetően a kételkedőknek soha nem adtak el még szolgáltatást telefonon keresztül : – De, tudjátok mit, tanulni kell ezt is, mint, minden mást az életben!

Olyan ez a hang,- mondta nekem egyszer egy vendégem,- mint aki mindent tud az életről, és mégis pozitív tudott maradni!”

És a rutin szöveg után, mindig nagyon jó érzés volt emberi, kötetlen hangnemben folytatni a beszélgetést a „semmiről”… csak a szavak, és a hangok kedvéért!

                                                                  ….. és nekem, rengeteg partnerem volt, ebben.

       Nagyfokú nyitottság kell ehhez a társalgáshoz: meggyőződés, alázat, de ugyanakkor határozottság is!

       És még valami! Tudni, hogy meddig mehetsz el ebben az eladásban: az „önmagad” eladásában!


 

Szólj hozzá!

TEGNAP KAPTAM EGY SMS-T

2011.01.11. 09:00 J. HIMMM - Egy masszőrnő vallomása

 

"Júlia! Várom a könyv folytatását a blogon! Jól indult, és biztosan érdekes lesz továbbra is....

                                                                                                        Puszi: ....J"

(Nagyon örültem neki...már csak azért is, mert azt hittem, senki nem fogja tudni, hogy ki írta!)

Szólj hozzá!

Le - ve - ze - tés!

2011.01.10. 18:30 J. HIMMM - Egy masszőrnő vallomása

Az eltelt évek alatt, nagyon – nagyon sok férfi feküdt a kezem alatt. És ahogy lenni szokott egy szeretem szakmában... minden vendégem nagy hatással volt az életemre!

Neveket fogok használni egy- egy sztorihoz, de ezek a nevek nem a sajátjuk! Előfordulhat, hogy a történeteikből legendák lesznek a masszázs „társadalomban” úgy hogy az igazi nevüket még én sem tudom?

Sőt, még ennél is tovább megyek, mert ezek a nevek úgy lettek kiválasztva, hogy viselőjük sokkal mélyebb értelmet hordozhasson a szememben, mint Pl.:

Tamás: Sok mindent érez és érzékel, amit nem feltétlenül ért.

Péter: Ő az, aki őszintén hangot ad a véleményének bármely helyzetben.

Krisztián: Krisztushoz tartozó férfiember.

Éden: Gyönyörűség lakóhelye.

Ruben: Emberek nézzétek ezt a „fiút”.

Ákos: Fehér sólyom, aki kutatja az élet és a természet titkait.

Roni: Ő, a győzelmet hozó.

Monti: Maga, a Szerelem.


 

Tiszteletben tartom, hogy a vendégeim voltak, és segítem Őket abban, hogy továbbra is anonim férfiak maradjanak. Bizonyára lesz majd olyan, aki magára ismer - mert a sztorik, magukért beszélnek - éppen ezért kellenek az álnevek. Bár ki tudja… volt olyan vendégem, aki alapból lódított a nevét illetőn, és ha beletrafálnék az eredetibe, akkor előre kérem elnézését!

Rögtön beindult a szekér, és másnap két munkám is volt… és milyen az élet, mert mindkettő azt hitte, régóta masszírozok már!

 

   A kezdet kezdetén voltam, és a legmélyebb vízbe merészkedtem; úgy, hogy igazából nem is tudtam úszni!

                                                                                       ...................

A harmadik vendégemhez késő délután indultam el, és nem is gondoltam, hogy egy igazi kihívás vár majd rám!

Az ember, 130 kilót nyomott. Életvidám, borkereskedő volt, és amikor kijött a fürdőszobából… úgy, nézett ki, mint egy medve! Rengeteg szőr fedte, a testét, és én abban a pillanatban úgy éreztem, hogy képtelen leszek megmasszírozni. Féltem, hogy kiszaggatom a bundáját, de az aggodalmakról semmit nem vett észre… és a masszázs tökéletesre sikerült!

Gyerekien naiv voltam!

                         Azt gondoltam, hogy mindenki olyan őszinte és egyszerű, mint én.

                 Nem sokkal az után, hogy elkezdtem masszírozni, egy délelőtt, megcsörrent a lakás telefonom.

                                             (Azokban az időben, csak ábrándoztam a mobiltelefonról!)

A férfi tegeződve törte a magyart, „Jesszusom, hát ilyen is van”? – kérdeztem magamtól. Bemutatkoztunk , és megkérdeztem, hogy honnan jött Magyarországra. – Szíriából! – kaptam a válasz.

                    A háttérben hangokat hallottam – elhallgattam - mire az ember meg kérdezte: – Félsz Tőlem?

- Nem lennék boldog, ha rajtunk kívül mások is lennének a lakásban - mert azt hallottam valakitől - hogy a külföldiek sokan laknak egy helyen.

De a leendő kuncsaftom nem osztotta az aggályaimat. Nyugodt maradt és nem sürgető, igazán meggyőző! Akkor, abban a pillanatban tudtam, hogy a beszélgetés lesz mindig, ami segít majd nekem ebben a szakmában. Mert ha valaki erőszakosan sürgető volt a telefonba - akkor rövid ideig bírta a benne lévő nyomást - és nagyon gyorsan elege lett a szövegből!

Tudtam, ez működni fog.

Szír emberem keményen vallásos ember volt, és szüzen akart leendő házasságába lépni, éppen ezért nem volt mitől tartanom… és tényleg; az évek során azt tapasztaltam, hogy a külföldiek, sokkal inkább a korrektség magasabb osztályába tartoztak, semmint, sokszor büszke hazánk fiai… 

Persze, mindig vannak és lesznek kivételek …is!

Az első keresetemből szép fehérneműket, és olyan magasan záródó trikókat vásároltam, amikben, biztonságban érezhettem magamat!

Amikor megcsörrent a telefonom, figyeltem a hangokra és próbáltam kiszűrni a „húzós” egyedeket, akik így vagy úgy, de nekem furcsának tűntek. Mindig a megérzésem vezetett, és én hagytam, hogy az ÉRZÉS tegye a dolgát!

                      Abban az időben rengeteg hívásom volt, sok vállalkozó szellemű jelentkezővel!

Kellett a pénz, éppen ezért statisztáltam a tv-ben, takarítottam egy ismerős családnál és hétvégén kijártam a piacra árulni a csecsebecséimet, vagy épp gyerekekre vigyáztam.
 

                            Aztán, minden, félelmetes gyorsasággal beindult!

 

Egymás után mentem a város különböző pontjaira, és a pénzből, amit a masszázsért kaptam, ki tudtam fizetni a számláimat és eltartottam a családomat. Aztán a barátnőm, megajándékozott egy mobiltelefonnal, ami nagyban megkönnyítette a dolgomat.

                                               A fülem, szűrő volt az első pillanattól kezdve!

Még sem állítom, hogy tökélyre vittem a megérzéseimet; bizony volt olyan helyzet, amikor nem segített! Éppen ezért, észnél kellett lennem, és ebben, egy vadonatúj kód segített nekem; ha valami nem tetszett, akkor NEM -t kellett mondani.

                                  Ezt megtanulnom, fájdalmasabb volt, mint az életemben bármit.

Nemet mondani ebben a szakmában; a túlélésedet hivatott biztosítani, és még valamit; az önbecsülésedet!

Mert sok háznál megfordultam. Az emberek mindig bezárták az ajtókat - én mégsem féltem - és ezt, higgyétek el nekem; nem kis rizikó ebben a szakmában!

                                          …………………………….
 

                                      Egy reggel, rokonszenves hang érdeklődött a hirdetésem után.

Simán állítom, hogy az a telefon megváltoztatta az életemet, és az egész hozzáállásomat, ahhoz a képhez képest, ami addig a fejemben volt, erről a szakmáról… Beszélgettünk, és ő megkérdezte: – Lehetséges a végén, egy kellemes levezetés?

           - ÚÚÚ, MI VAN? – nyögtem ki magamból és éreztem, hogyan rándul össze a gyomrom.

  •  

    - LEVEZETÉS? – kérdeztem vissza, – az, mit is jelent? – hallottam, ahogy remegett a hangom!

  •  

                          Totálisan naiv voltam! Akkor hallottam életemben először ezt a szót. 

Mit is írhatnék ide… Sajnos, sokkal később jutott az eszembe, hogy nincsen semmi kivetnivaló a kínos érzésekben, csak ne tagadd el, és ne titkold őket. Mert így tanuljuk meg azt, hogy az emberek mások – a fekete és a fehér között ők is egy szín – ami, hozzátartozik a szivárványhoz!

 

Le ve ze tés!


 

                        (Masszázs közben, vagy utána kielégíteni kézzel, vagy szájjal a vendéget!)

Ez! –mondta a férfi - olyan, mint az i betűre a pontocska!” – és a „hang” mosolygott a vonal túlsó végén!

                     Zavarodottan búcsúztam el tőle, és amikor letettem a telefont, rám tört a sírás!

Nem tudtam miért sírok és azt sem, hogy mit tegyek. „Mindennek vége, ami alig kezdődött el; máris a múlté”? – keseregtem.

Két napig, nem vettem fel a telefonokat! „Kiegészítő szolgáltatás”?- újabb könnyek a szememben, és egy hatalmas NEM a lelkemben!

                   - Mi ez? Valami vicc? – kérdeztem magamtól? – De most miért, mit akar az élet ezzel?

 

Nem értettem, vagy csak nem akartam megérteni? Messze voltam attól, hogy szent legyek, rendszeresen éltem nemi életet, de ilyenről még soha életemben nem hallottam!

                    Mert a szex minden egészséges ember életében fontos és nekem is az volt!

Hatvan, hetven hívás egy hét alatt, és mindenki ezt akarja”? Sőt! Voltak olyanok, akik a masszázs helyett is ezt akarták… csak legyen olcsó, és fájdalommentes… mi a túró ez?

    „De, hogyan kapcsolódik ez a masszázshoz”? – értetlenkedtem, és nem akartam megérteni!

 

Addig is arról voltam híres, hogy soha nem tettem olyat, amit nem akartam, de ezt a változatot nagyon nehezen emésztette meg a lelkem…

                                                       Kurvára nem voltam felkészülve erre!

Emlékszem, évek teltek el úgy, ha beszéltem a levezetésről a telefonba, „rosszul éreztem magamat”. Aztán, vettem egy nagy levegőt és mégis megtettem az éles helyzetekben. Furcsamód, soha nem okozott bennem semmilyen rossz érzést!

         Sokszor gondolkoztam azon, mi ez a kettősség bennem… „Rosszul vagyok talán összerakva”?

Határtalan elfogadás, nyugalom, és odafigyelés… az egóm visszaszorítása; „mert a vendég a fontos attól a perctől kezdve, ahogy megvalósul a találkozó, addig a percig, amíg el nem búcsúztok egymástól”?

                                         „Igen”? „Ennek így kell lennie”?

              Mindig ott volt bennem ez a furcsa érzés, de nem tudtam, hogy mit tehetek vele; vagy ellene!

                                                Onnantól, a „kezembe vettem” az irányítást!

     Úgy gondoltam, jó stratégia, beszélni róla a telefonba, és feltételezett módba helyezni a lehetőségét.

És csodák csodája, működött, mert a férfiaknak elég volt a tudat, hogy majd én a kellő pillanatban úgy is felajánlom nekik. Ettől aztán úgy ment minden, mint a karikacsapás.

Nem változtattam volna ezen a variáción soha, így aztán sokkal jobban tudtam összpontosítani a lényeges dolgokra, és ez a lényeg, mindig a masszázs volt.

                                              - Nekem, fontos, hogy minden tökéletes legyen! – mondogattam.

  •                                                      ..................................................................................

                 Képzeljetek el egy nőt, akit másképpen ismer a család, a barátok, és máshogyan a vendégek!

                      Egy kissé tudathasadásos állapot, a fejemben egy „kapcsolóval” élni!

 

       És ott mélyen belül, kétféle állás létezett ezen a kapcsolón: 1. Sima, hétköznapi állás, 2. Dolgozós állás.


 

INNENTŐL AUTOMATIKUSAN ÁLL AZ A TEÓRIA, MISZERINT EZ A KÖNYV - A VALÓSÁG - ÉS NEM AZT SZERETNÉM, HOGY MINDENKI MEGÉRTSEM! AZ ISTEN MENTSEN ETTŐL! NEM LEHET!

 

                             SZERETNI LEHET, DE MEGÉRTENI SENKIT SEM LEHET! ÉRTITEK?

                                                         ……………..

MEGOSZTOM MAJD AZ EMBEREKET? ÉS AKKOR MI VAN?

Mondd Júlia, felkészültél arra, hogy nem fog mindenkinek tetszeni, amit írsz?

Hogyan fogod megélni, túlélni a kritikát és a téged ért negatívumokat”?

Nem vagyunk egyformák, éppen ezért nem lehet mindenkire ráhúzni egy adott méretet. Van, akinek szűk lesz, és lesz olyan is, akire nagyon bő.

A képmutatás egy Magyar betegség! Nem baj. A betegségből ki lehet gyógyulni! Lesz olyan, akinek gyorsabban megy, és olyan is, akinek lassabban. A lényeg az, hogy előbb vagy utóbb sikerül!

Ezt a beszúrást több helyen is látni fogjátok! Egyszerűen azért döntöttem így, mert azt szeretném hinni, hogy aki olvassa a könyvemet, egy mindent eldöntő változáson megy majd keresztül, amitől (talán) jobban és pozitívabban szemléli ezt a mostani saját világát!

                                              …………………….

               „NEM JÁRSZ AZ UTADON, MAGAD VAGY AZ ÚT”! A. J. Christian

      („APÁRÓL”, MERT ÍGY HÍVTAM A.J.CHRIST....MÉG ÍRNI FOGOK NEKTEK!)

 

Hát akkor nyomjuk!

 

      Ott volt az a sok különböző ember, akik, így vagy úgy, próbálták elviselni a szeretet és a szex hiányát.

        Fontos volt nekik az érintés, a kapcsolódás, éppen ezért úgy segítettek magukon, hogy masszíroztattak!

 A férfi, akiről most írok, 54 éves ingatlanos volt, és a Hűvösvölgyben állt a palotája, egy óriási birtokkal…

                             Láthatóan, sőt érezhetően egyedül lakott azon a nagy területen!

Az ágyra nem mehettem masszírozni, mert a felesége, valamikor ott aludt, és ez vonatkozott a ház összes ágyára!

Így aztán a földre terített pokrócokon, nekiálltam a masszázsnak - de az elvekkel rendelkező ember - mégis kőkeményen bepróbálkozott!

Beígért fűt – fát a kialkudott összegre, csak hagyjam magam a kezeinek! Amikor ez nem hatott rám, a barátnőjévé akart fogadni: - Csak mondjon IGENT! – hajtogatta - és nem tudott leállni.

Olyan volt, mint egy felhúzós játék; vinnyogva pörgött és forgott! Aztán előállt a havi apanázs ötletével, és mindennel, ami szem – szájnak ingere - csak legyek hozzá kedves!

Nemet mondtam neki; mégis az elkövetkező-három napban folyamatosan hívogatott - hátha meggondolom magamat… 

Az ilyen alkalmak arra voltak jók, hogy lássam, milyen gyorsan változik körülöttem minden az emberekkel együtt!

                     Rövid idő alatt, a létező összes férfitípus megfordult a kezem alatt.

Alacsonyak, magasak, fiatalok és idősebbek, és ott voltak a szemnek láthatatlan súlyos és veszélyes tulajdonságok, amik, csak bizonyos helyzetekben bújtak elő az emberekből!

                                                    ................


 

Nem születik túl sok ilyen témájú könyv, (főleg ilyen stílusban) éppen ezért egy hiányt pótolok az írásommal. Tudom, érzem, nagyon sokan lesznek kíváncsiak arra, amit itt leírok!



 

  • Szia, ráérsz?

  • Igen!

  • Akkor nagyon siess! – Várlak!

Ilyen egyszerű volt minden, és én indultam, keresztül a városon…


 

 

Szólj hozzá!

ÖNBIZALOM? NANÁ, HOGY ARRA SZÜKSÉGEM LESZ!

2011.01.08. 07:34 J. HIMMM - Egy masszőrnő vallomása

 

"Nem ahhoz kell sok erő, hogy az ember kitartson valami mellett, hanem ahhoz, hogy lemondjon róla! Ha ma, vége lenne, nem bánnám, mert ami történt, csodálatos volt!”

                                                                                                                                        A Corn gitárosa.

 

                           A továbbiakban meg fogja mindenki érteni, mit is jelent nekem ez a fenti idézet.

                                                                      Mert én úgy döntöttem, írni fogok!
 

Elsősorban azért, hogy olvashassátok - vagy ha úgy tetszik - a megosztás kedvéért! Zárójelekkel fogom jelezni a gondolataimat, és azokat az eseményeket, amik a jelenben történnek velem!

Bizonyára tudjátok, hogy nincs az életünkben olyan külső akadály, amit tőlünk függetlenül, valamiféle megátalkodott színpadmester tolna elénk!

                                                 Mert minden a mi teremtményünk, és ez itt, az én művem!

 

(A titkok megosztásáról olvastam a minap. Létezik egy ma is aktív oldal a neten: http://postsecret. blogspot. com ahol sok névtelen sóhaj, kérés, segélykiáltás, kinyilatkozás kap helyet – aminek az olvasása után talán, mások is kedvet és bátorságot kapnak arra – amit eddig eltitkoltak, de, szívük szerint megosztottak volna mindenkivel.)

Amíg le nem írjátok a saját történeteket, addig itt van Nektek, az én élő példám – felbuzdulandón, arra, hogy mindenki könnyítsen magán – megjegyzem, nagyon kellemes, és felszabadító érzés!

                            Amit az ember belül nem old meg, kívül majd, mint a sors bukkan majd elé!

Mint valami amerikai filmben… úgy kezdődött minden!
 

Egyszer volt, hol nem volt; valamikor 2001 őszén álmodtam… „Mentem a tengerparton és fölöttem szikrázott a nap. Az égen darumadarak szálltak, „v” alakban, és amint felnéztem, az első madár lenézett rám és azt mondta: - Neked, masszíroznod kell!

Nagyon erős, határozott álom volt. Felriadtam, elvégeztem a dolgomat, és ahogy visszafeküdtem aludni, minden ott folytatódott, ahol abbamaradt.

Ismét repültek a madarak, de most, az összes daru egyszerre nézett le rám, és újból az a határozott mondat: -

        - Neked, masszíroznod kell!

 

Reggel, azonnal elmeséltem a lányomnak az álmot, és hozzátettem: – Én masszőr leszek!

- Anyám, biztos úgy lesz, ha te mondod, de te nem is tudsz masszírozni! – tette hozzá, gúnyosan, de ezt én nem hagyhattam.


 A sorsom eldőlni látszott, – Éljünk hát a csodával, ha már rátaláltunk! – ordítottam bele a világba, hogy mindenki meghallja!

                                          ………………………………………
 

Az álom, és a kézzelfogható valóság között talán három röpke hónap telt el, amikor én (hetekig fejben masszíroztam) úgy éreztem, „jól megy már ez nekem”!

Feladtam, életem első hirdetését: HÁZHOZ JÁRÓ MASSZŐRNŐ VAGYOK! Egészséges hozzáállással, igényességgel végzem a munkámat. Bátran hívjanak! Tele…”

 

               „Nem kell más, csak egy kis olaj, önbizalom, és két kéz!” - erre gondoltam!

Mert az emberi test egy zár, amibe a kulcs beilleszthető és csak egy nagy játék ez az egész, hogy a megfelelő kulcsot mindenki megtalálja az életében. Az én kulcsom a MASSZÁZS volt az emberekhez és ezzel az adománnyal, rengeteg „zár” kinyílt nekem a hét év alatt.



ÖNBIZALOM? NANÁ, HOGY ARRA SZÜKSÉGEM LESZ!

 

                Ott volt bennem az a rengeteg kérdés: mit, hogyan, miért tegyek, vagy éppen ne tegyek!

És az is - hogyan alakítsam a masszázst - erősen, lágyan, lassan, gyorsan? És a számomra legfontosabb! Mit vegyek fel, vagy mit vegyek le ahhoz, hogy kényelmesen érezzem magam?

                 (SŐT! Igazából, nagyon féltem, mert nem tudtam még, hogy ez ilyen fontos lehet!)

                                                       Legszívesebben nagykabátban masszíroztam volna!

 Aztán minden olyan gyorsan történt ... megjelent a hirdetésem és vártam az első hívást - Úr Isten! - rengetegen hívtak.

A férfiak kényelmesek! Házhoz hívni valakit, aki pontosan érkezik, szolgáltat és azután tovább áll: a világon a legegyszerűbb történet! Autóba ülni, bumlizni a városon keresztül; az pedig egy kicsit más történet. Mert a férfi álma, hogy a masszőr házhoz menjen - pihen, fizet és a masszázs után - szívesen szunyókál egy nagyot.

Enyhe gyomorgörccsel a hasamban végre, 2002. február 28-án de. 11- órakor az első vendégnek a lakására érkeztem.

                                               A férfi, rutinos volt és az ajtóban már köntösben fogadott!

Éjszaka dolgozott, de készen állt arra, hogy neki kezdjünk a masszázsnak! A televízióban egy zenei csatorna szolgált háttérzajnak, és ő hason fekve hagyta, hogy beolajozzam, szunyókált már egy kicsit, amikor megkértem, hogy forduljon meg. Nyugdíj mellett dolgozott, de a masszázsra nagyon fiatalosan reagált! Furcsa volt látni, és érinteni egy idegen testét; és a hatást látni; amikor egy férfi biológiai órája 12 mutat. Izzadtam, feszült voltam és görcsöt kapott a lábam, de a végén dicsérte a kezemet és mindennel meg volt elégedve. Búcsúzáskor megkérdezte, hogy mióta masszírozok… azt feleltem: – Ön, életem első kuncsaftja!

                                    Mosolygott, amikor becsukta az ajtót – Hívni fogom! – mondta.

                  (Három évig hűséges vendégem maradt; aztán megnősült… akkor volt hatvan éves!)

 

 

    Boldogan mentem hazafelé!„EMBEREK! Masszőr vagyok”! Minden olyan könnyűnek és egyszerűnek tűnt.



 


 

Szólj hozzá!

J. Himmm: Egy masszőrnő vallomása

2011.01.06. 18:51 J. HIMMM - Egy masszőrnő vallomása

 

(Hét év egypercesekben)


 

                                             Hogy mi az, ami eladhatóvá teszi az önéletrajzú írásokat?

                                                                                     A SZÍV!

                                           A könyvem, éppen ezért - Kedves Olvasóim – rendhagyó!


 

Már a körülmények, ahogy születettek - nem voltak komplikációmentesek – naná, hogy olvasni is máshogyan kell, mint egy hétköznapi regényt!

Az alcímben szereplő egypercesekre hivatkozva, segítséget kapsz – sőt, feljogosítva érezheted magad - hogy bármelyik oldalon elkezd olvasását!

Itt minden kis sztori a pillanat műve. Önmagukban is kerek egészet alkotnak, és az olvasásuk sem tart tovább, mint egy – két perc.

 

            Kedveskéim, remélem, hogy a jó sorrendű szavak sokasága élvezetes olvasmányt nyújt majd Nektek!

   

 

ÉS, AKKOR MOST…


 

          Engedelmetekkel itt az elején, egy idézet részlete, ami annyira jellemző ránk… EMBEREKRE!


 

Ami az egészben a legelképesztőbb - függetlenül attól, miben hiszünk -, hogy kezdetben volt a nagy semmi, aztán most mégis itt vagyunk, és a megfelelő idegsejtjeink a megfelelő időpontban kisülnek, és ettől képesek vagyunk döntéseket hozni. És még ennél is elképesztőbb, hogy ezt a sima működést, amire oda se kell figyelni, annyira természetesen jön belőlünk, szóval, még ezt is sikerül szétzilálnunk”.

                                                                                                                                                          Jodi Lynn Picoult

  

Látom a telefon kijelzőjén, hogy egy régi vendégem hív… Józsikám sajnálkozik egy sort, ahogy meghallja, már nem masszírozok:- Szóval akkor értem már, miért vannak kint városszerte a fekete zászlók…


 

Ez alatt a kerek hét év alatt egy dolgot nagyon megtanultam! Hogy mit? Például azt, hogy a látszólag befolyásolhatatlant is kezelhetem jól…

Persze sok minden mást is… de ez, űbereli az összes többi tapasztalatomat az életemben, amit e nehéz szakmában megéltem.

 

          Három éve masszíroztam már, amikor azt álmodtam, hogy egy könyvesboltban dedikálom könyvemet!

És íme, itt van ez a könyv, ami messzire elkerüli a kozmetikát! Mondhatni natúr, máztalan változata életem egy szakaszának. A gondolataim, emlékeim, tapasztalásaim olyan meztelenül tálalva, ahogy egy új ember jön a világra!

A sok vér, veríték és fájdalom mellett persze rengeteg volt az öröm, és a vegyesen megélt könnyek garmadája.

Nem születik túl sok ilyen témájú könyv, (főleg ilyen stílusban) éppen ezért egy hiányt pótolok az írásommal; tudom, sokan lesznek kíváncsiak arra, amit leírtam!

Mert az élet adja a citromot, és íme, belőle egy nagy pohár élvezhető limonádé, ami jelen esetben olthatja felfokozott kíváncsiságod szomját!

                                     Hűsítsünk hát, azokon a kedélyeken és rántsuk le a leplet itt és most!

 

                                              …………………………

 

            A könyv alapja az a harmincnyolc megszámozott füzet, ami nagyon sok titkot rejtett mostanáig.

Ahogy felnyitom az egyiket, szinte látom a leírt betűk mögött az embert, az eseményt és mindazt, ami ahhoz kell, hogy ez az írás megszülessen!

Valamikor olvastam a „gonzo” újságírásról és annak megteremtőjéről Hunter S. Thompsonról. A Félelem és rettegés Las Vegas -ban című könyvében ő volt az, aki a saját személyes élményeit írta le olvasónak őszintébb formában!

Előre sajnálom, hogy én nem tudok úgy írni, de jó lesz látni majd, hogy egyre több a betű készülő könyvemhez!

Legyen ez mentség arra, hogy a jelen időt keverni fogom a múlt idővel, és a jövő idővel, (ha van ilyen egyáltalán) és minden erőmmel azon leszek, hogy az érthetőség sima talaján maradjak.

Sikerülni fog, érzem, mert minden zsák megtalálja a maga foltját… éppen ezért az írásom is rátalál majd a maga több tízezer olvasójára! Kalandra fel!

Hogy milyen a történelem? Mindig átírható!” – olvastam valahol, és tetszett nekem az idézet, de nem annyira, hogy hazugságokkal tömjem tele a könyvemet.



 

Szólj hozzá!

Itt olvashatjátok a könyvet amit a masszázsról írtam!

2010.12.21. 14:10 J. HIMMM - Egy masszőrnő vallomása

Azok a kiadók akik olvasták a könyvemet fejcsóválva utasítottak vissza, mondván: "Én, ezt nem tudom bevállalni! A mai könyvpiacon ez az írás túlzottan rizikós"!

Egy év gondolkodás után, úgy döntöttem, hogy nem hagyom kárba veszni azt a rengeteg időt amit a könyvem megírására fordítottam! 

              Ezért, 2011. Januárjától olvashatjátok, azt ami valamikor az életem volt! 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása