(Hét év egypercesekben)
Hogy mi az, ami eladhatóvá teszi az önéletrajzú írásokat?
A SZÍV!
A könyvem, éppen ezért - Kedves Olvasóim – rendhagyó!
Már a körülmények, ahogy születettek - nem voltak komplikációmentesek – naná, hogy olvasni is máshogyan kell, mint egy hétköznapi regényt!
Az alcímben szereplő egypercesekre hivatkozva, segítséget kapsz – sőt, feljogosítva érezheted magad - hogy bármelyik oldalon elkezd olvasását!
Itt minden kis sztori a pillanat műve. Önmagukban is kerek egészet alkotnak, és az olvasásuk sem tart tovább, mint egy – két perc.
Kedveskéim, remélem, hogy a jó sorrendű szavak sokasága élvezetes olvasmányt nyújt majd Nektek!
ÉS, AKKOR MOST…
Engedelmetekkel itt az elején, egy idézet részlete, ami annyira jellemző ránk… EMBEREKRE!
„Ami az egészben a legelképesztőbb - függetlenül attól, miben hiszünk -, hogy kezdetben volt a nagy semmi, aztán most mégis itt vagyunk, és a megfelelő idegsejtjeink a megfelelő időpontban kisülnek, és ettől képesek vagyunk döntéseket hozni. És még ennél is elképesztőbb, hogy ezt a sima működést, amire oda se kell figyelni, annyira természetesen jön belőlünk, szóval, még ezt is sikerül szétzilálnunk”.
Jodi Lynn Picoult
Látom a telefon kijelzőjén, hogy egy régi vendégem hív… Józsikám sajnálkozik egy sort, ahogy meghallja, már nem masszírozok:- Szóval akkor értem már, miért vannak kint városszerte a fekete zászlók…
Ez alatt a kerek hét év alatt egy dolgot nagyon megtanultam! Hogy mit? Például azt, hogy a látszólag befolyásolhatatlant is kezelhetem jól…
Persze sok minden mást is… de ez, űbereli az összes többi tapasztalatomat az életemben, amit e nehéz szakmában megéltem.
Három éve masszíroztam már, amikor azt álmodtam, hogy egy könyvesboltban dedikálom könyvemet!
És íme, itt van ez a könyv, ami messzire elkerüli a kozmetikát! Mondhatni natúr, máztalan változata életem egy szakaszának. A gondolataim, emlékeim, tapasztalásaim olyan meztelenül tálalva, ahogy egy új ember jön a világra!
A sok vér, veríték és fájdalom mellett persze rengeteg volt az öröm, és a vegyesen megélt könnyek garmadája.
Nem születik túl sok ilyen témájú könyv, (főleg ilyen stílusban) éppen ezért egy hiányt pótolok az írásommal; tudom, sokan lesznek kíváncsiak arra, amit leírtam!
Mert az élet adja a citromot, és íme, belőle egy nagy pohár élvezhető limonádé, ami jelen esetben olthatja felfokozott kíváncsiságod szomját!
Hűsítsünk hát, azokon a kedélyeken és rántsuk le a leplet itt és most!
…………………………
A könyv alapja az a harmincnyolc megszámozott füzet, ami nagyon sok titkot rejtett mostanáig.
Ahogy felnyitom az egyiket, szinte látom a leírt betűk mögött az embert, az eseményt és mindazt, ami ahhoz kell, hogy ez az írás megszülessen!
Valamikor olvastam a „gonzo” újságírásról és annak megteremtőjéről Hunter S. Thompsonról. A Félelem és rettegés Las Vegas -ban című könyvében ő volt az, aki a saját személyes élményeit írta le olvasónak őszintébb formában!
Előre sajnálom, hogy én nem tudok úgy írni, de jó lesz látni majd, hogy egyre több a betű készülő könyvemhez!
Legyen ez mentség arra, hogy a jelen időt keverni fogom a múlt idővel, és a jövő idővel, (ha van ilyen egyáltalán) és minden erőmmel azon leszek, hogy az érthetőség sima talaján maradjak.
Sikerülni fog, érzem, mert minden zsák megtalálja a maga foltját… éppen ezért az írásom is rátalál majd a maga több tízezer olvasójára! Kalandra fel!
„Hogy milyen a történelem? Mindig átírható!” – olvastam valahol, és tetszett nekem az idézet, de nem annyira, hogy hazugságokkal tömjem tele a könyvemet.
