„Ezer” évvel ezelőtt egy hétvégi hajnalon csengett a telefonom! Az ember azonnalra kérte a szolgáltatást… és nem érdekelte a tény, hogy az idő nem kedvez neki!
- No hiszen, – mondtam, - ha próbálná ebbéli óhaját egy emberi időszámításba áttenni, akkor találkozhatunk, de addig csak azt tudom ajánlani önnek, hogy aludjon jól!
Sajnálkoztunk mindketten a sors fintorán, és folytathattam az alvást. Szegénykém, hiába ígért fűt – fát, hajthatatlan maradtam; mert olyan jó volt visszabújni a melegágyba.
Teltek múltak a hónapok - pár halovány kísérletet tett az ember - de időpontot soha nem tudtunk egyeztetni.
Be is került a száma a telefonomba, és a neve helyére ezt írtam: „Soha ember”!
Aztán, csodák csodája, valamikor a nyár végén, újból látom, hogy hív.
Van Isten, jó az időpont, jó minden! – Rohanjon kedves uram, – mondom neki – nehogy, valami közbe jöjjön!
És már csenget is… és kit látnak szemeim? Egyszer, ez a férfi eljutott az ajtómig, és onnan faképnél hagyott, mint eb, azt a bizonyos sz...át…
Akkor, régen, hanyatt homlok elmenekült, de a teste most erősebb volt, mint az agya, és maradt!
ÉLETEM EGYIK LEGJOBB MASSZÁZSA VOLT!
Öröm volt masszírozni, szinte percek alatt éreztem egyre simábbnak nem csak a testét, hanem a lelkét is! A hátmosás és egy ital után már csak a fizetés maradt hátra.
- Fizethetek százasokban? – kérdezte, és előre vigyorgott a válaszomon!
- Hát persze! – vágtam rá önműködően, mert teljességgel meg voltam róla győződve, hogy blöfföl!
De egyáltalán nem így történt, mert elővett egy nagy fémdobozt a táskájából és az asztalra öntötte a tartalmát.
- Nyaralás után csak ez maradt a malac perselyemben és már nem tudtam tovább várni erre a csodás masszázsra! Bocsánat, hogy így fizetek!
Nagyon jó alany volt és megérdemelte a legjobb masszázst, amit a százasaiért kaphatott.
A MÁSODIK ZUGLÓI LAKÁS!
„Az ember, addig van egy helyen, amíg dolga van ott. Sokszor csak az a dolgom, hogy felismerjem; már nincs ott dolgom!” Je!
Nagy változás elé néztem! A kapcsolatunk megromlott a kolléganőmmel, és egy buta félreértés miatt minden szétesett. Hetekig nem beszéltünk egymással és egyre elviselhetetlenebb lett a légkör. Aztán egy levelet kaptam tőle, amiben meghatározta, hogy mikor kell elhagynom a lakást!
Eljött a búcsú ideje, és az élet megmutatta a kegyes oldalát is nekem, hiszen, abban a hónapban jól kerestem!
Akkoriban kezdtem hirdetni a neten.
....................
Nagy szerencsével, sikerült berendeztem az új helyemet, és a világ legtutibb ágyát megvennem!
De ez nem volt elég, mert egy asztalost fogadtam, és még sokat költöttem arra, hogy az - az ágy a kényelem csúcsát jelentse a vendégeimnek – és magamnak!
A költözés reggelén kaptam ezt az sms: – Jól aludtál Drága? Jó lenne most veled szeretkezni! Szoktál ilyenről fantáziálni?- írta, az én rajztanárom.
– Naná, hogy a nap szebben süt, ha írsz nekem, legyen az, bármi, csak a Te kezedtől kapjam! – válaszoltam neki a pakolás közben.
Végre egyedül voltam az új lakásban, és a pici szobám után, minden olyan betölthetetlenül nagynak tűnt.
Aztán elromlott az idő és írnom kellett, az érzéseimről: „Esik az eső megint. Nincs nálam esernyő Ilyenkor mindig az összebújás, jut eszembe, és az, hogy milyen forró a péniszed, amint belém hatol”… - és olyan érdekes volt, mert közben sírtam, ahogy a szavakat leírtam.
...............................
Alig voltam azon a helyen másfél hónapot, de megérte, mert ott találkoztam azzal az emberrel, akinek nagyon – nagyon sokat köszönhetek!
Igen, Ő az – ÉDEN - akiről még nagyon sok megosztani valóm lesz!
Egy keddi nap délutánján csengetett be hozzám először. Már akkor feltűnt a rakoncátlan haja, amitől olyan volt, mint egy utcagyerek... és közben itt olvasom a füzetemben, amit írtam róla: „Éden, egy INDIGÓ ember”!
Amikor elment azt ígérte, visszajön! Alapból jó napom volt, mert aznap meglátogatott focistám is, aki életében először fuvarozott haza.... naná, hogy csodás napom volt!
ÚJ LAKÁS, ÚJ VENDÉGEK, ÚJ ÉLET, EZ KELL NEKEM!
Azonnal szerelmes lettem az új lakásba! Sikerült úgy berendeznem, hogy minden ember jól érezte magát benne. Gyorsan kialakult a nyugalom a falak között. Hogy miért? Talán azért, mert ami a négy fal között történt, mindig jó volt.
- Szia, Júliám, hogy vagy? Sokat gondolok rád! Nagyon beteg voltam a héten; egy hete nem tudok enni, de már javulok. Jó pihenést, és puszilom azt a szép, és ízes, meleg puncidat! – írta, rajztanárom!
(a kutya ellopta a jegyzeteimet a székről és arra lettem figyelmes, hogy csíkokra szabdalja…na, ne már!
- Vártam, hogy jelentkezz. – írtam neki, - nem akartam zavarni, a tanítási napokon.
Ha nem is voltunk közel egymáshoz fizikálisan, de az üzeneteit olvasva, mindig azt éreztem, hogy mellettem, van és ez forrósággal töltött el belül!
…………………………..
(Tudtátok, hogy a szexben minden elfogadott, ha olyan emberrel csinálod, akiben megbízol? Nem kell hozzá szerelem, csak mérhetetlen elfogadás; és akkor minden tökéletesen működik!)
Sok hasonló gondolattal volt tele a fejem akkoriban, és ettől, szinte teljesen elmúltak belőlem az elvárások. Különben is szabad voltam, mint a madár… de, egyedül repülni éveken keresztül fárasztó tud lenni.
- Júlia! Miért szeretsz velem szeretkezni? Miért jó? Mit szeretsz bennem? Szabad ilyet kérdeznem?- mindig sok kérdése volt az én rajztanáromnak!
- Talán mert, erős, határozott péniszed van!- válaszoltam neki,- Célratörő, kitartó, és én tökéletesen hiszem, hogy ami nekem kell, azt a te farkad tudja, és ez jó! A plusz hozzá még, a kedvességed, de a lényeg mégis; a hangod; ami totálisan izgató, ugyanakkor megnyugtató is egyben. Talán soha nem mondtam még neked - de a testednek van egy különös illata – ami minden alkalommal felkorbácsolja az érzékeimet!
MINDIG VAN: ÚJRA!
- Jó éjt, szép Júlia!- kaptam ezt az sms egy régi vendégemtől!
Ilyen üzenetek után, mindig gyorsan újra jelentkeztek, azok az emberek, akik egy időre eltűntek, aztán megint ott feküdtek az ágyamon. – Köszönöm, hogy ember számba vettél, köszönök mindent Szép Júliám!
A férfiak szeretnek barangolni, de szeretik a biztonságot is; aztán egy nagy kör megtétele után visszatértek, és én mindig nagyon örültem nekik.
MEGHATÁROZOTT CÉLU HASZNOS VÁGY!
SMS érkezik „Att”-tol.
- Öt órára nálad vagyok!
- Mit is akarsz egész pontosan?
- Téged!
- Bátor vagy!
- Miért?
- Nekem férfi kell!
- Én is az vagyok!
-…
-…
- Akkor várlak! (kis idő múlva egy újabb üzenetet küldtem…) - Bocs, de valami közbe jött. Hat óra, még jó lenne?- próbáltam menteni a menthetőt.
- Meggondoltad magad? Akkor inkább hétfő!- szegényke, teljesen elkeseredett. Aztán a semmiből egy utolsó sms:
- Nem bírom ki hétfőig! Hat óra, és ott vagyok, elintézem, hogy később menjek be! Puszi!
Izzadtan, loncsosan érkezik – tényleg rohant ez az őrült – átölel az ajtóban – megfeszül a teste, ahogy megérintem azt a feszes popsiját!
„Att.”- -nak csodálatos alakja van, hozzá, szép kis pofija, amin nem látszik a kora. Elmúlt már harminc éves, de még most is olyan, mint egy kiscsikó azzal a ruganyos alakjával.
Egyszer, egy alkalommal összebujtunk, de olyan rosszul sült el az egész - hogy amikor eszembe jut - kiver tőle a veríték!
Kutyafuttában lebonyolított, rosszul átgondolt kósza ötlet volt – így utólag nem is csodálkozom azon, hogy olyan rosszra sikeredett! Kicsit féltem aztán minden közeledésétől, és elfojtottam „Att.” összes próbálkozásait - de mindig olyan kedves volt - és én is akartam, ami ezután következett.
Szóval megérkezik – és indul a játék!
Mindketten tudjuk, hogy ez most más lesz, mert minden olyan optimálisan támogató…
Segít bennünket a félhomály, a zene, a meleg szoba, az illatos ágy, és a két ember, akik szemlátomást kívánják egymást! Az összes elfojtott máz lekerült rólunk – és közben eszembe jut, hogy milyen nagyon türelmes - kivárta azt, amikor én is akarom… Ő, egy igazi okos férfi!
Egy pillanatra sem engedte át a kezdeményezést, olyan brutális, és férfias volt, ahogy akkor szeretem a szexet, ha kívánok valakit.
Átölelt a karjaival; szinte körbefont a csodálatos testével – éreztem, ahogy dobogott a szívünk a csukott szemeink mögött! Lüktetett a vér minden pólusunkban – az agyamban egy kattogó gép, átvette teste ütemét…
MÉG! – MÉG! – MÉG! – dobolta valami a fejemben – az apró sikolyok és nyögések– mintha nem is a mi szánkból törnének elő.
Hihetetlenül cselekvő és céltudatos lehet az a vágy, aminek a tárgya, éppen kéznél van! Jó helyen, jókor, közhelyek, és mennyi igazsággal!
Ilyen is volt… és még ilyenebb is… jó, hogy leírtam régen őket, valamit már akkor is tudtam!
Később azt mondta:- Amikor írtam az SMS-t, gondolatban, már szeretkeztünk!
„Profi” mondaná minden nő, aki összebújhat „Att.”- -val. Nekem sikerült, és ez boldogság volt.
.........................................
Abban a pillanatban indul a marketing, ahogy az ember felveszi a telefont.
Mindig el kell hitetni a telefonálóval, hogy a számára legjobb helyen jár, és amit tőlem kaphat; más, jobb, mint a többi! Rutinszöveg (!), vágná rá, sok ember, de persze ez nem igaz; mert feltételezhetően a kételkedőknek soha nem adtak még el, egyetlen szolgáltatást sem telefonon keresztül! Tanulni kell ezt is, mint minden mást az életben.
„Olyan ez a hang,- mondta egyszer egy férfi,- aki mindent tud az életről, és mégis pozitív tudott maradni!”
És a rutin szöveg után, mindig jó érzés volt emberi, kötetlen hangnemben folytatni a beszélgetést a „semmiről”… csak a szavak, és a hangok kedvéért! És ebben rengeteg partnerem volt… mert, nagyfokú nyitottság kell ehhez a fajta társalgáshoz: meggyőződés, alázat, és határozott fellépés!
Tudni, hogy meddig mehetsz el ebben az eladásban: az „önmagad” eladásában!
