HTML

J. Himmm : Masszázs

Masszörnő voltam, aki, amig ebben a szakmában dolgozott, szerette a munkáját! Aztán, egyszer, úgy döntöttem, hogy a megtörtént eseményekről könyvet írok. Hogy miért? Azért, hogy megismerjétek Önmagatokat és Rajtatok keresztül Engem is!

Friss topikok

Linkblog

MERT, A PÉNZ NEM MINDEN!

2011.01.26. 09:47 J. HIMMM - Egy masszőrnő vallomása

 

Szívesen emlékszem egy nagyon kedves vendégemre. „László” aki, a titkos munkájából adódóan mindig fitt volt és sportos – sokadszorra előállt a kérésével: - Szeretnélek megmasszírozni! – mondta.

Aznap, teljesen ki voltam, és így, igent mondtam neki; de voltak kikötéseim. Úgy kellett masszíroznia, ahogy én tettem vele is, és pontosan egy órán keresztül, ráadásul, fizetnie kellett érte, ha meg akarta érinteni a testemet!

Naná, hogy mindenbe beleegyezett…

 

Elhelyezkedtem az ágyon és elindult a keze, és kereken nyolc és fél percig tartott! Lihegve lerogyott mellém az ágyra, szegénykémet annyira sajnáltam, de az egyezség egyezség volt!

A kolléganőm is engedett egyszer a vendége kérésének, aki szerette az ágyamat, és azt a masszázst, amit én műveltem vele… de nem bírta sokáig!

                          Szegény „László” másnap elmesélte milyen kínokon ment keresztül!

                                                                          .....................

          Sokat voltam egyedül, és ha sokat van egyedül az ember, akkor sokat gondolkodik!

          A rossz döntésekért, nagy árat kell fizetni, mert a hiúság és a büszkeség nagyon rossz tanácsadó!

Visszagondolva arra a rövid időszakra, amikor megérinthettem a focistám testét, és ő is szívesen viszonozta a kedvességemet, alig hittem el, hogy mennyire elszúrtam!Azt gondoltam, mindent megkaphatok, sőt, jár nekem, de Ő bebizonyította ennek az ellenkezőjét!

Mindig vannak jelek, de nem figyelünk, és nem okulunk ezekből. Szajkózzuk a magunkét és nem értjük, hogy miért maradunk egyedül!

Félig kellettem csak neki.... örült annak, ha együtt voltunk, de szeretni nem tudott! Láttam még egyszer – kétszer, de már nem beszéltünk. Minden ajtót bezárt, és én kívül rekedtem!

      Az egyetem miatt későn vitték katonának, és ő gondoskodott arról, hogy egy évig ne tudjak róla semmit.

Azt hittem, mindent elvettem tőle, amit adott magából, de az a minden kevés volt nekem! A mai napig is, a világ hét csodája közül Ő volt számomra az egyik.

                                                              Hát ennyit a Szerelemről.

Hölgyeim! Tanuljátok meg, hogy a férfi egy kapcsolatban, mindig - a bizonytalansági tényező - ő az, aki felboríthatja a matematika összes szabályait, és ezt soha ne veszítsétek szem elől!

            „De ez fordítva is igaz”! – mondják a férfiak! Mi hát akkor a megoldás?

Ami ezután következett, azt az ellenségemnek sem kívánnám. A zuhanórepülés kutya fasza volt ahhoz képest, amin keresztül mentem!

A vívódásra, hiányra és szenvedésre a legjobb gyógyszer mindig a munkám volt! Egy ilyen időszak után segített a lelkemnek egy rakat vendég, és egy új hirdetés:

Ugye Uraim, ismerik azt a népszerű szlogent? – Mert én megérdemlem! Ha nem így gondolkodik önmagáról és a korrekt masszázsról, el se induljon hozzám! Tele…”

                                         ….....................................................

 

A társadalmi rang soha nem kápráztatott el! Minden vendégemet úgy fogadtam el, ahogy azt a barátaimmal is tettem; egyszerűen és természetesen viszonyultam mindenkihez, és ebben nem volt kivétel!
 

                  Bizonyára vannak, akik azt mondják erre most: – Ó - Ó, ilyen csak a mesében van!

Akkor most leírok egy-két olyan esetet, amikor a „valakik”, akik vendégeim voltak, azt érezhették, hogy, nem 100% kaptak tőlem… pedig ők aztán elvárhatták volna.

Egy ötvenes gazdag férfi volt a vendégem, aki masszázs után nem kapott levezetést. Az igazat megvallva, fel sem ajánlottam neki a lehetőségét! Ez a része teljességgel kimaradt; Ő ennek ellenére, saját döntéseként, borravalót adott nekem… amit akkor, nem is nagyon értettem!

                Aztán eltelt három hét, és felhívott telefonon:- Miért nem kaptam levezetést? –kérdezte.

Zavarában csak beszélt és betette önmagát az unszimpatikus férfiak táborába, aztán erővel akarta kicsikarni belőlem a választ a kérdésére! Nevezetesen: ha nem vagyok biztos abban, hogy képes megállni valaki azt, hogy ne nyúljon hozzám; akkor nincs levezetés!

                               - Uram, ne haragudjon rám ezért, de hoztam egy döntést, és ahhoz tartottam magam!

 

Persze hiba volt nem megosztani vele, de attól még, nap, mint nap hozok döntéseket, amik néha nem helyesek, de feltétlenül engem szolgálnak. Visznek előre, és ettől jobban megismerem önmagamat! Ez az, ami számít, és nem más!

 

Mindig megérzem, amikor a döntéseim a helyükre kerültek a fejemben. Megnyugszom, jól érzem magamat, és tudom nézni a dolgokat, mondhatni teljesen racionálisan. Persze arra is képes vagyok, hogy beismerjem, ha hibázok!
 

               Hogy miért rokonszenves, vagy nem rokonszenves valaki? A kisugárzásán és a rezgésén múlik.

                            És ez csak, egyetlen pillanat… DE, NAGYON - NAGYON FONTOS PILLANAT!

 

A vendégem úgy gondolta, részéről nincs még vége a történetünknek, mert pár hét múlva ismét jelentkezett, és akkor, nagyon határozottra vette a figurát! A feltételekről faggatott, hogy változtak-e az elvárásaim, és választ sem várva, elkezdte sorolni, hogy Ő mit akar tőlem!
 

Megállás nélkül darálta a telefonba, a sok butaságát: - Azt akarom, hogy félmeztelenül masszírozzon, és én közben, simogatnám! – csak mondta és mondta, és az én válaszom ismét, egy jól megformált:-NEM! - volt!

 

Ezt tudtam nyújtani neki. Szegénykém, érthetetlenül állt a dolgok előtt. Úgy éreztem, hogy az eltelt idő, nem volt elég neki arra, hogy megeméssze a múltat, csak azért, mert nem minden úgy alakult, ahogy ő azt elképzelte.

 


 

MERT, A PÉNZ NEM MINDEN!


 
 

Ha olyat kell érte tennem, amit a lelkem elutasít; a válaszom mindig csak egyetlen szó lehet! NEM! NEM és NEM!

 

Hülye picsa”! - sokan gondolják ezt most - de nem voltak ott ahol én - úgy hogy ne is moralizáljunk ezen.

Vannak persze kivételek amik erősítik a szabályt, mert büszkén vallom, hogy az első benyomás is lehet téves! És igen, én voltam néha az, aki tévedtem.

Bizonyítja ezt néhány visszajáró vendégem, akiket másnak hittem; de ők kitartottak, és bebizonyították magukról az ellenkezőjét!

 

Nap, mint nap, a meztelem férfiak fölött centiméterekre, egy szál bugyiban, és trikóba, itt és most szívesen felajánlom a nagyhangúaknak és a köpködőknek a cserét! Lássuk a medvét!

 

Egy óra kőkemény masszázs, de nem ám akárhogyan, és aztán a levezetés, ami nem lehet kevesebb, mint 100%!

 

                  Mindent beleadva, amit a lelkem diktál, ha valamire igent mondott! A lecke fel van adva!

                                                 Kíváncsi lennék hányan, és hogyan vennék az akadályokat!

 

                                                                   ..................

 

     És ha lehetséges, akkor szeretnék sztorizni a kedvenceim közül. Például itt van mindjárt a: Határozott......

 

Erősen zengő hang a telefonba! Ahhoz szokott, hogy neki senki nem mond nemet. Szóba sem jön szimpátiafüggő levezetés, mert annyira jönne már…

Itt van hát, és a masszázs után felteszem neki, mégis a nagy kérdést, jó határozottan, hogy hallja… – Nem tudok még valamiben segíteni? - kérdezem.

 

Semmi reagáció? No, jól van akkor, fürdés, aztán egy üdítő és a búcsú! Alig lép ki a kapun, máris megszólal a telefonom… nos, van tippjük, hogy ki lehetett?

 

NANÁ, hogy a vendégem hívott vissza, és nem fogják elhinni, mit kérdezett! – Mondja, az – az ominózus kérdése a levezetésről szólt?

       - IGEN, uram arról!- válaszoltam, – akkor ő most visszajönne, folytatta; és hallom, hogy komolyan gondolja.

      - Majd, legközelebb!- mondom neki, és érzem a vonal túlsó végén a sértődést! NA, NE MÁR! 

                                                                                   .................

Vagy itt van egy másik, aki hajnalban telefonált, és ráadásul tegeződve kezdte: - Kijönnél hozzám? – (még csak nem is köszönt) – döbbenettel hallgattam.

- Miért kellene bárhova kimennem?- kérdeztem, – Amúgy, JÓ REGGELT KÍVÁNOK!

- Olvastam rólad, és, a pontszámaid alapján úgy gondoltam, hogy meglátogathatsz! – kösz, újabb döbbenet, és még mindig nem köszönt!

- Miről van szó? – kérdeztem vissza.

- Pontozzák a tevékenységeket, és te jó helyezést értél el nálam! – örvendetes! De, most mi van? Csupa kérdőjel vagyok, ez valami átverő show?

- Nem hiszem, hogy bármi visszatarthatna, abban, hogy elmenjek Önhöz, hacsak az a tény nem, hogy hajnal van. Ilyenkor az emberek általában alszanak!- válaszoltam neki!

                                                      Szegénykém, nagyon lassan fogta fel, miről beszélek!

Sebaj! Egy újabb mondat segítette kicsit a búcsúzásban, és sűrű bocsánatkérések közepette letette végre a telefont!

Uraim, mi a túró történik ilyenkor Önökben? Fejtsük meg együtt ezeket, a furcsa dolgokat, mert nem szeretnék hülyén meghalni.


 

A HANGOM, a „FEGYVEREM”!

 

                                                  Egyre többet és magabiztosabban társalogtam a telefonba.

   A hangom óriási fegyveremmé vált, csupa vaktölténnyel a táramban; mert bántani senkit nem akartam vele.

Segíteni inkább. Sorra érkeztek a férfiak, és annyira féltek, hogy fizikailag is éreztem a levegőben a félelmet. Tolták maguk előtt a lakásba ezt az érzést, hogy legyen mi mögé elbújniuk. Nem bántam, mert ez mégis jobb volt,  hisz akkor tudtam segíteni, ellenkező esetben nem biztos, hogy működött volna.

                                                                             Inkább Ők féljenek, mint én!

                                                                                    ....................................

 

ÜZENETEK? A MEGOSZTÁS EGYIK FORMÁJA!


Jól esett a sok sms, amit a vendégeimtől kaptam! Pici papírokra írtam ki őket, és olvasgattam, ha valami nyomorom volt… ezektől aztán egy kicsit mindig jobban lettem!

 

Nagyon vágyom rád, hihetetlen nő vagy, édes! Üdv a zöldséges oroszlánod - emlékszel?”

Bő egy hete voltam nálad, és megint szeretném megismételni, mert csodálatos volt!”

Bízz magadban és a döntésedben, én pedig hozzá segítelek a tökéletes megtapasztaláshoz”! Imádtam ezt a mondatodat”.

„A Te masszázsod, olyan, mint amikor a vak ember a fény felé fordítja az arcát; nem látja, de érzi azt! Köszönöm!”

Tudod, a becsületesség, átjött a telefonon, és azért írtam most Neked! Köszönök mindent!”

 

Kedves Júlia, nehogy azt hidd, hogy elfelejtettelek, hisz nagyon jó volt veled! Ha lesz pénzem, megyek! Puszi: I”

 

Úgy érzem, a masszázs jót tesz a potenciámnak, és mintha megszabadulnék a sok rossztól és a rengeteg stressztől! Köszönöm”.

 

Szuper csodálatos! Szavakba nem foglalható!”

 

Úgy vágyok már az érintésedre, azt érzem, hogy nagy összhangban, vagyunk egymással!”

 

Szétszedsz, és újra összeraksz, és ez, olyan nagyon jó!”

 

Nincsenek szavak ahhoz, amit éreztem. Örülök, hogy nálad lehettem.”

 

Olyan érzés nálad lenni, mintha otthon lennék!

Mellőzöl, pedig nem kéne! Meg kell ismerned, hogy megszeress!”

 

Fájt, amikor le kellet tennünk a telefont.”

 

Varázskezű Júliám vagy nekem!”:)

 

                                                                                        ............................. 


 

AZ IDŐ

 

               Mindenki tapasztalta már biztosan, hogy az idő milyen sokféleképpen van jelen az életében…

Néha cammog, aztán rohan és minden, ami a köztes idő múlását mutatja, jelen lesz a napokban, hetekben, és az években egyaránt!

                            Ez a hét év olyan gyorsan telt el nekem, mint eddig soha semmi más az életemben.

                                                             Persze, a magyarázat egyszerű: JÓ VOLT!

Hihetetlenül sok változáson mentem keresztül, amíg tartott! Most, bezzeg ahogy írom ezeket a sorokat, azt érzem, megállt az idő… és valaminek történni kéne… de nem mozdul semmi.

(Ma, 2009. 03. 18 – t ír a naptár; kint fúj a szél, és nagyon nehezen hiszem el, hogy eljön a tavasz, meg azt a sok minden mást is, ami a túléléshez kell! Most mégis boldog vagyok, mert, írok és a fejemben, egyre többet jelenik meg az a kép, ahogy az emberek olvassák ezeket, a sorokat.)

                                                                                       ....................................

                         Egy régi blog árválkodik a neten, amibe már nagyon régen nem írtam semmi érdemeset!
 

                                                                              Ezennel megosztom veletek is!

 

MASSZÁZS! 

 A munkám, és az életem szorosan összefügg a férfiakkal.

ITT VAGYOK!

Ezzel a bloggal, értesülhettek arról, ami bennem, és rajtam kívül történik a világomban! 

...........    
 

A FÉRFI!

Mennyi mindent takarhat ez a szó az emberben.

Mindenkiben valami mást jelent, nemtől, és kortól függetlenül. A szórás olyan széles, hogy behatárolni, képtelen vállalkozásnak tűnik. Bár, miért is tennénk?

Amikor, én a Férfiról beszélek; megfigyeltem, hogy mennyire változó bennem a kép erről a megfoghatatlan szinonimáról.

Olyan ez, mint egy állandó változó, a matematikában.

 ........

JÓ NAPOK!

Igen, vannak ilyenek. De, hogy hogyan alakul azzá, nos, ez rejtély előttem.

Sokra nem mennék azzal sem, ha tudnám, mi lesz holnap. De, talán, és ez sem biztos, hogy adna valami pluszt. Hiszen sok minden változik, akár egyik pillanatról a másikra.

Betegség az, ha valaki szereti a munkáját? Vagy kevés ilyen marha létezik ezen a földön? Miért olyan jó az, amikor dolgozom, és kívül reked a külvilág?Miért szeretem ezt az állapotot? Mi az, ami ebben megnyugtat?

Boldogság találkozni, korrekt, szavahihető férfiakkal. De a sokaság mégis abból a fajtából tevődik össze, aki buta mint a tök.

Sokszor csak az tart vissza, valami meggondolatlan beszólástól; ami biztosan nagyon rosszul esne nekem is, ha igaz lenne, hogy „majd rájön magától is a szerencsétlen”! És ilyenkor elő kell vennem nagyon erősen a memóriámat, ha arra akarok, koncentrálni, hogy ki is az-az ember, aki a korrekt, szavahihetőség címét, el akarja nálam nyerni.

........
 

SZERETETTEM, MÉGIS ELVESZTETTEM!

Csak egy érzés volt, hogy valami történni fog, de addig nem hittem benne amíg.....

Tegnap végre elindultam egy nagy, (50 x 70) képpel a dossziémban az unokaöcsémékhez, hogy a neki készült képet, ami négy egyenlő részből állt, felbiggyessze végre a szobája falára!

Sokáig készült a négy kép, és rengeteg munka volt velük.

Nagyon szépek lettek, és boldog voltam. A szeles időben gyalogoltam, és közben, nem vettem észre, hogy kirepült, vagy kicsúszott valahogyan az a nagy kép a mappából…

Lehetséges, hogy lóbáltam? - de én, miért nem vettem észre? – SŐT”!

Senki, aki a hátam mögött jött, nem szólt, hogy „hé, Te Marha, elhagytál valamit”!

Éppen a buszra vártam az Örsön, amikor észrevettem, hogy nincsen meg a kép… amit akkor éreztem, nagyon furcsa volt; mintha leszakadt volna az a karom, amivel a képeket rajzoltam!

Kicsit belehaltam ebbe a dologba, de azért reménykedtem titkon egy kicsit, hogy valaki megtalálta, és díjazza talán annyira, hogy örül neki! Arra gondolni sem mertem, hogy egy kukában végzi szegény képem!

........

                                                

Nem születik túl sok ilyen témájú könyv, (főleg ilyen stílusban) éppen ezért egy hiányt pótolok az írásommal; és azt gondolom, hogy nagyon sokan lesznek kíváncsiak arra, amit itt leírok! 

........ 

CASTING!


Ma voltam egy szereplőválogatáson, ahol „játékosokat” kerestek a most újonnan induló tv -s műsorukba!     Nem volt semmi az adatlap sem, amit ki kellett tölteni, de a személyes beszélgetés; az mindent űberelt!

Öt emberrel szemben leülsz, és beszélsz a legféltettebb titkaidról - amiktől talán egyszer ebben az életedben illene megszabadulnod - de eddig nem volt rá sem alkalom, sem lehetőség hogy az ÉLVEBONCOLÁST önszántadból bevállald!

                                               Mert ki is az a marha, aki ebben részt akar venni?

     „Önként dugjam a fejemet ebbe a hurokba”? - kérdeztem magamtól. Passzolom a kérdést!

Amikor kijöttem, egyszerre fáztam, izzadtam, és remegtem, mint egy falevél; nem is tudtam, hogy ilyen érzés ez a fene nagy IGAZSÁG!

..................

Kommentek: Ez még hagyján, a kérdésekre nem kötelező őszintén válaszolnod (nem mintha ezzel hazugságra biztatnálak vagy rontani, akarnálak:) Az a valami, ha magadból kellene majmot csinálni különböző bárgyú szituációkban…

.................
 

SZERETKEZÉS! 

Minden nő problémázik azon, hogyan fest az ágyban meztelen. Mit lát a férfi, aki vele van; hogyan látja a nőt, akit éppen most készül magáévá tenni?

                                       Természetesen én sem vagyok kivétel; már ami a parát illeti.

De van egyetlen kivétel, és ez a kivétel érthetetlen számomra, mert akiről írok, azzal minden valahogy teljesen másképpen történt. Mondhatni, természetes - bár, nem volt ez, mindig így.

Simán képes voltam „dugdosni” mindenféle kelmékbe a testemet, hogy ne lássa, ne érintse senki sem. Elfogadta így is, és elfogadja úgy is, ahogyan most - pőrén- bőr a bőr mellett fekszünk!

                                                Látom, ahogy néz szeretkezés közben, és mégsem bújok el.

Látom, ahogy mosolyog, kinyitja, becsukja a szemét; eltátja a száját, fintorog. Mondhatni, természetes - bár, nem volt ez, mindig így!

(Mindig utólag jut az eszembe, hogy milyen nagyon jó így, együtt lenni azzal, akit az ember elfogad, és szeret.)

Soha nem értettem hova rohan az idő ilyenkor, becsukódik a szem egy pillanatra, és eltelt egy óra; ugye milyen érdekes?

............
 

VENDÉGEIM!
 

Azt kérdezte tőlem a minap egy vendégem (ügyfelem), hogy tudom-e, hogy miért jön hozzám vissza, lassan 5 éve?

A válaszom nem lehetett más, mint az, hogy „csak reménykedni tudok, hogy ami itt történik abban az egy órában, az Neked jó, és megelégedéssel tölt el”.

                          Bizonyára megnyugtató egy ilyen csendes, tiszta helyen, napközben megpihenni.

Nagyon szeretem a helyet, ahol dolgozom. Mert van abban a lakásban valami megmagyarázhatatlan jó rezgés, persze az igazság az, hogy ott csak jó dolgok történnek!

          Ha egyszer már nem leszek ott, és más költözik be utánam, nagy gyerekáldásnak néznek elébe; tuti!

..........

 

2008. A VÁLÁSOK ÉVE LESZ

 

A barátaim közül nagyon sokan éppen most vannak válófélben. Évtizedekig voltak együtt, úgy, hogy már nem volt mit mondaniuk egymásnak.

A közös dolgok nyögvenyelősek, túl rutinosak, és érzelemmentesek lettek. Fájdalom lett, minden olyan program, ami csak azért született, hogy a külvilágnak megmutassák, „Mi még együtt vagyunk!”.

                          HMM… Bele gondoltam, hogy ÉN akarnám-e ezt, ha párom, férjem, társam lenne.

                                                                                 A válaszom: NEM!

                   Az egyik vendégemtől megkérdeztem, hogy mi az, ami,” ide hoz hozzám”?

Ő azt felelte, „Szeretem, ahogy Hozzám érsz, ahogy megérinted a testem. Mert abban benne van sok jó és szép dolog, amire szívesen emlékszem”!


................ 

Kommentek: Kedves Júlia! Tavaly jártam Nálad. Jólesett a masszázsod, én a bealvó s fajta voltam. Örömmel olvastam itt a soraidat. Szerintem a kis beszólongatós patkányokkal ne foglalkozz, azok az élettől rengeteg pofont kapnak, nap-mint nap és csak a monitor előtt vagánykodnak, mert egyébként félnek mindentől és mindenkitől.
Szép napot Neked!

............. 

 

A VÁLASZ! EZEN AZ OLDALON NINCSEN MODERÁLÁS!

                                                 (MUNKA! CSUPA NAGYBETŰVEL!) 

            A munkám az, hogy embereket masszírozok, és teszem ezt, mélységes alázattal, és odafigyeléssel.

  Minden vendégem kihívás nekem; akkor is, ha egyszer, és akkor is, ha százszor volt már nálam az évek során.

Kapnak valamit azok, akik eljutnak hozzám, amit nehéz szavakba foglalni. Amikor erről beszélnek, akkor csak értetlenül állok, hiszen én csak megteszem, ami tőlem telik és nem értem sokszor, hogy mit is mondanak.

                              Túlmutat ez már azon, hogy munkaként tekintsek rá, ez már egy SZERELEM!

                                                   Teszem azzal a meggyőződéssel, hogy jót cselekszem.

A családom, a barátaim. MINDENKI TUDJA, MIVEL ÉS HOGYAN KERESEM A KENYEREMET! Nincs titok, csak őszinteség, és egyenesség.

...........................

Kommentek: Százszor még senki nem volt nálad, de ha olvasol a neten, elolvashatod, mit írnak rólad! Pletykásnak tartanak, kibeszéled a vendégeidet, ez egy bizalmi „állás” amit Te nem tudsz, de honnan is tudhatnád nem tanultad! Ezért vered ki a végén!

.........................

        Soha nem is fordult meg a fejedben az, hogy az, aki a beszámolót írta, esetleg, nem is volt nálam? NOS?

Nem fogok semmit kitörölni innen. Amikor valaki ide belép és olvassa a sorokat, úgy gondolom, hogy nem fog magára ismerni: – Csak TE, Drága Mirr – Murr

Nem is tudom, miért kellene az ilyen beírásokra válaszolni, de mégis megteszem!

Nos! Nekem a MASSZÁZS A MUNKÁM; ebből élek, és a férfiak simán tovább lépnek, ha valamit megkapnak. Hozzám nagyon – nagyon sokan visszajárnak, hogy miért? Kérdezd Tőlük.

...................  

A SZŰRŐ!

 

   Írtam egy hosszú, és kimerítő választ, amiből egy kis részlet ide, (mivel nem tudtam elküldeni Garfieldnek.)

"Örömöm csak abban van, amit azért teszek, mert nem egyszerűen kell, és nem pusztán, muszáj, hanem én is akarom, amit szabadságomban áll megtenni, és ez, a SZŰRŐ!

Nem akadályoz meg ebben senki, mert tudom róla, hogy érdemes. Talán azért lelem benne örömömet évek óta, mert nem pusztán lehet – az, kevés lenne – de a tett méltó is hozzám, és ahhoz, aki éppen ebben, és akkor velem van! A pénz, amit érte kapok, jó érzéssel töltsön el”. J

......................

 Kommentek: Mi van? Mindenki nyaral?

................. 

 

MINDENFÉLE!

                   Látszólag teljesen egyben lévő emberek, nagyon érdekesen módon tudnak megnyilvánulni.

                      Kapok egy telefont, és a vonal túlsó végén egy férfihang érdeklődik a szolgáltatás után.

Mindig, mindenkitől megkérdezem, hogy „Ugye, fontos Önnek is, a masszázs, mert tudnia kell, hogy ezen a helyen ez a legfontosabb! „Hevesen igenez, és próbál meggyőzni arról, hogy Ő aztán egy igazán elkötelezett híve a masszázsnak.

Nincs okom kételkedni, de, amikor már negyedszer kérdezi meg, hogy van-e ezen a helyen prosztatamasszázs, akkor a következő kérdést fel kell tennem neki:

- Mondja, Uram, hallja a hangját és azt, hogy többször is ugyan azt a kérdést teszi fel nekem, választ sem várva rá? Megmondaná nekem, hogy mi az, ami ebben a témában Önt ennyire mozgatja? – kínos hallgatás a túlsó oldalon.

- Csinálta ezt nekem valaki és nagyon – nagyon jó volt! – jön a válasz.

- Csak ennyi, és ezért jönne el hozzám? Arra még nem gondolt, hogy egy megfelelő partner segíthet önnek ebben a témában, és még pénzébe sem kerülne? – mondom neki, erre ő… - Maga engem buzinak néz?

- Nem nézem, hiszen nem látom; de, nagyon érdekes hogy, semmi másról nem beszélünk már hat perce, mint arról, hogy Önnek milyen élmény volt a prosztata masszázs… nos?


 

(Ezek, a hang emberek, akik semmi mástól nem jönnek izgalomba, csak a saját kérdéseiktől, és az arra adott válaszoktól....ugye milyen érdekes?)


 

                              SZERETEM A MUNKÁMAT, amihez sok-sok türelem és tolerancia… kell!

................................                                                                          
 

Kommentek: Furcsa, hogy ezt kérdezed, hogy:„Arra még nem gondolt, hogy egy megfelelő partner segíthet önnek ebben a témában, és még pénzébe sem kerülne?”
Végül is, ezt a masszázzsal kapcsolatban is kérdezhetnéd, de nem értem, hogy miért, hiszen ebből élsz.
A prosztatamasszázzsal kapcsolatban meg szerintem egyértelműen fektesd le a kérdés nyomán, hogy igen, vagy nem.
Viszont elítélni semmiképpen nem szabad azt a jelentkezőt, aki éppen ezt szeretné, és ezt el is mondja, hiszen ez végül is egy üzletkötés, ő mit szeretne, Te mit kínálsz, és mennyiért. Az üzlet vagy megköttetik, vagy nem.

                                                                             Végül elment hozzád?

................. 

LAZÍTANI TUDNI KELL!

 

Nagyon kevés ember fogadja el magát olyannak, amilyen. Ez a „negatív” gondolkodás meggátolhat embereket abban, hogy bizonyos helyzetekben el tudjon lazulni! Persze,egy férfi sokkal inkább képes erre, mint egy nő, mert van egy tulajdonsága, ami segíti ebben!

            Csak lefekszik az ágyra - és képes nem gondolkodni! (most a masszázsról írok, és nem „másról”)

Ha van is benne félelem, tíz perc, és már el is felejti. Csak nevet rajta utólag, és nem érti, hogy mire volt az a nagy pánik.

Ezer éves beidegződések teszik kényelmetlenné az ember életét, a helyett, hogy azt a 60-80 percet lazítással töltené.

Sok vendégem alszik masszázs közben. Elcsigázott testük megnyugszik, és ellazul. Nagyon jó ilyenkor látni őket!

................
 

MINDENKINEK, MÉG VALAMI!

                              Nem engem minősítenek a hozzászólások, hanem mindig azokat, akik éppen írják!

................                                              

Kommentek: Beteg az elméd, Nyanya! Vizsgáltasd ki magad sürgősen!

...................                                                                              

Mirr – Murr, szerintem veled van gáz, de nagy!
Sajnos lopcsányék, bezárták a lipóciát, de azért csak maradt egy tébolyda neked is!

Kifizessem a vizitdíjadat?  Kornél

                                                                            

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://folytatastovabbmegesmeg.blog.hu/api/trackback/id/tr612614346

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása